A tehetetlenség

A hirtelen fékező vagy gyorsító autóbuszban miért kell kapaszkodni?

Kísérletek a tehetetlenség szemléltetéséhez

Tehetetlenség fogalma: a testek azon tulajdonsága, hogy mozgásukat csak egy külső hatás képes megváltoztatni

A tehetetlenség törvénye: Minden test nyugalomban marad, vagy megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg környezete meg nem változtatja azt.

Tehát a fékező autóbuszban ha nem kapaszkodunk, akkor előre fogunk mozogni, mert megtartjuk az eredeti mozgásunkat. Gyors induláskor pedig a nyugalmi helyzetünket szeretnénk megtartani, ezért hátrafelé indulunk el (pontosabban az autóbusz “megy ki” alólunk).

A tömeg

- - Fogalma: az a mennyiség, amivel a testek tehetetlenségét tudjuk mérni.
  - Jele: m
  - Mértékegységei: g < dkg kg < t
  - Mérése: kétkarú mérleg

Kétkarú mérleg használatakor az egyik serpenyőbe ismert tömegű testeket teszünk, míg a másik serpenyőbe a megmérendő testet. Ha a mérleg egyensúlyban van, akkor a két oldalon lévő tömegek megegyeznek.

Érdekesség: az 1 kg tömegű etalon története

A térfogat

- - A térfogat megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
  - Jele: V
  - Mértékegységei: mm³ < cm³ < dm³ < m³
  - Mérése: mérőhenger

Térfogat mérésekor a mérőhengerbe vizet öntünk (pl. 40 cm³-t), majd beletesszük a megmérendő testet. Leolvassuk, hogy a víz felszíne milyen skálabeosztásnál található (pl. 70 cm³-nél) és a két érték különbsége adja meg a test térfogatát (70 – 40 = 30 cm³).

Az alábbi linken egy animáció található, ami a tehetetlenséget mutatja be. A jobb alsó sarokban lévő piros gombbal lehet a buszt megállítani, illetve a zöld gombbal elindítani. A székben ülő nő és a súlygolyó mozgása a tehetetlenség miatt ilyen.

Az animáció linkje.