A tehetetlenség

A tehetetlenség

A hirtelen fékező vagy gyorsító autóbuszban miért kell kapaszkodni?

Kísérletek a tehetetlenség szemléltetéséhez

Tehetetlenség fogalma: a testek azon tulajdonsága, hogy mozgásukat csak egy külső hatás képes megváltoztatni

A tehetetlenség törvénye: Minden test nyugalomban marad, vagy megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg környezete meg nem változtatja azt.

Tehát a fékező autóbuszban ha nem kapaszkodunk, akkor előre fogunk mozogni, mert megtartjuk az eredeti mozgásunkat. Gyors induláskor pedig a nyugalmi helyzetünket szeretnénk megtartani, ezért hátrafelé indulunk el (pontosabban az autóbusz “megy ki” alólunk).

A tömeg

      • Fogalma: az a mennyiség, amivel a testek tehetetlenségét tudjuk mérni.
      • Jele: m
      • Mértékegységei: g < dkg kg < t
      • Mérése: kétkarú mérleg
Kétkarú mérleg Forrás: nkp.hu

Kétkarú mérleg használatakor az egyik serpenyőbe ismert tömegű testeket teszünk, míg a másik serpenyőbe a megmérendő testet. Ha a mérleg egyensúlyban van, akkor a két oldalon lévő tömegek megegyeznek.

Érdekesség: az 1 kg tömegű etalon története

A térfogat

      • A térfogat megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
      • Jele: V
      • Mértékegységei: mm^{3} < cm^{3} < dm^{3} < m^{3}
      • Mérése: mérőhenger
Mérőhenger Forrás: Sulinet Tudásbázis

Térfogat mérésekor a mérőhengerbe vizet öntünk (pl. 40 cm^{3} -t), majd beletesszük a megmérendő testet. Leolvassuk, hogy a víz felszíne milyen skálabeosztásnál található (pl. 70 cm^{3}-nél) és a két érték különbsége adja meg a test térfogatát (70 – 40 = 30 cm^{3}).


Az alábbi linken egy animáció található, ami a tehetetlenséget mutatja be. A jobb alsó sarokban lévő piros gombbal lehet a buszt megállítani, illetve a zöld gombbal elindítani. A székben ülő nő és a súlygolyó mozgása a tehetetlenség miatt ilyen.

Az animáció linkje.

Vissza a témakörhöz