Gravitációs erő
A gravitációs erő a testeket a Föld középpontja felé húzza. (ezt az irány nevezzük függőleges iránynak)
-
-
- Jele:
- Ábrázolása:
- Jele:
-
A gravitációs erő támadáspontja a test középpontjában van.
Súlyerő
Azt az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést, súlyerőnek nevezzük.
Tehát ezt az erőt a test fejti ki az alátámasztásra, vagy a felfüggesztésre.
-
- Jele:
(vagy G betűvel is szokták jelölni)
- Ábrázolása:
- Jele:
A súlyerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van.
Súly és tömeg kapcsolata
A nyugalomban lévő test súlya és a ráható gravitációs erő nagysága megegyezik. A Földön 1 kg tömegű test súlya kerekítve 10 N.
Tehát egy 65 kg tömegű ember súlya (kerekítve) 650 N. Illetve egy 400 N súlyú ember tömege 40 kg.
Tömeg és súly átváltása teszt:
[WATU 4]
Tartóerő
Az alátámasztás, vagy a felfüggesztés fejti ki a testre.
-
- Jele:
- Ábrázolása:
- Jele:
A tartóerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van.
Nyugalmi helyzet
Ha a test nyugalomban van, akkor a testre ható gravitációs erő és a tartóerő nagysága megegyezik. Illetve ezekkel egyenlő nagyságú a test súlya is.
Ha egy nyugalomban lévő test súlya 200 N, akkor rá 200 N nagyságú gravitációs erő, és 200 N nagyságú tartóerő hat.
Súlytalanság
Súlytalanságról akkor beszélünk, ha a test nem nyomja az alátámasztást, vagy nem húzza a felfüggesztést.
Rugalmas erő
Ha egy rugót összenyomunk, vagy széthúzunk, akkor megfeszítjük azt. Minél jobban meg akarjuk feszíteni, annál nagyobb erőre van szükségünk.
A megfeszítéshez szükséges erő nagysága egyenesen arányos a rugó alakváltozásának mértékével. És függ a rugó erősségétől is.
Jele:
Rugós erőmérő
Olyan eszköz, amivel a kifejtett erő nagyságát lehet mérni. Egy rugót tartalmaz, melynek megnyúlása az eszközön található skálán jelzi az erő nagyságát.
Az NKP oldalán található tananyag ide kattintva nyitható meg.