Ismétlés
Hőmérséklet-változás hatására a testek térfogata, és ezáltal a sűrűsége is változik. Melegítéskor nő a térfogata, de mivel a tömege nem változik, így csökken a sűrűsége az anyagnak.
Hőterjedés
Hőterjedéskor azt vizsgáljuk, hogy ha egy test egyik részét melegítjük, akkor hogyan jut el ez a hő a test távolabbi részére.
Hővezetés
Hővezetéskor a szilárd anyag részecskéi a melegítéskor bekövetkező élénkebb részecskemozgást átadják a szomszédos részecskéknek.
Melegítéskor nem csak az a rész melegszik fel, ahol a láng éri a testet, hanem a „melegítés” továbbterjed. Ezért olvadnak le a pénzérmék a lemezről.
A hővezetés gyorsasága függ az anyagi minőségtől. Egyes anyagok gyorsabban vezetik a hőt, mint mások.
Vannak olyan anyagok, melyek nem vezetik a hőt. Ezeket hőszigetelőknek nevezzük. (pl. üveg, porcelán, műanyag, fa, …)
Hőáramlás
Hőáramláskor a folyadékok és a gázok nagyobb hőmérsékletű (és kisebb sűrűségű) részei felfelé áramlanak, és a helyükre hidegebb (és nagyobb sűrűségű) részecskék érkeznek.
A színezék jelzi a melegebb részecskék áramlásának útját.
Hőáramlás légnemű anyagokban (gázokban) is létrejöhet. A felmelegített levegő felfelé áramlik, és a papírkígyót elforgatja.
A levegő hőáramlásának leggyakrabban előforduló formája a szél.
A melegített oldalon felefelé áramlik a meleg levegő, míg a másik oldalon a műanyag edénybe befelé áramlik a hideg levegő.
Hősugárzás
Hősugárzáskor a hő terjedéséhez nem kell közvetítő anyag, mert hősugarak formájában valósul meg az átadás.