Ismétlés
Minden test részecskékből áll. A részecskék folyamatosan mozognak, és a mozgás gyorsasága függ a test hőmérsékletétől.
Kísérlet
Magyarázat: melegítéskor a részecskék gyorsabban mozognak, ezért nagyobb helyre van szükségük, így a test térfogata nő.
A testek térfogata a hőmérséklet-változás hatására megváltozik. Ezt hőtágulásnak nevezzük.
A hőtágulás mértéke
A hőtáhulás mértéke függ attól, hogy milyen anyagot melegítünk. Eltérő anyagok eltérő módon tágulnak akkor is, ha egyforma körülmények között melegítjük.
Bimetál szalag hőtágulása
A kevésbé táguló fém felé elhajlik a szalag.
Folyadékok hőtágulása
A folyadékok is tágulnak, és rájuk is igaz, hogy különböző anyagok különböző módon tágulnak.
A hőmérő működése is a folyadékok hőtágulásán alapul. A tartályban lévő folyadék csak a szűk keresztmetszetű csövön keresztül tud tágulni, így jelezve a mért hőmérsékletet.
Gázok hőtágulása
Melegítéskor a lombikban lévő levegő térfogata nő, hűtéskor pedig csökken.
Szilárd és folyékony anyagok hőtágulása függ a hőmérsékletváltozástól, a kezdeti térfogattól és az anyagi minőségtől.
A légnemű anyagok annyiban térnek el ettől, hogy az anyagi minőség nem befolyásolja a hőtágulás mértékét.
A víz sajátos viselkedése
A víz térfogata nem teljesen úgy változik, mint a többi anyagé. Ha pl. 10 °C-os vizet hűtünk, akkor annak is csökkena térfogata, de csak addig, amíg el nem éri a 4 °C-ot. Ekkortól ugyanis megint nőni fog a térfogata. A víz esetében tehát elmondhatjuk, hogy 4 °C-on a legkisebb a térfogata és a legnagyobb a sűrűsége.
Ez azért fontos, mert a megfagyó víz térfogata nő, így a tároló edényben kárt tehet.
Hőtágulás a gyakorlatban
A fésűs szerkezet biztosítja az áthaladást nagyobb hézag esetén is, míg a görgők a híd mozgását teszik lehetővé hőtágulás közben.
A hőlégballonba befújt levegőt felmelegítik, ami ezáltal kitágul.
A vasúti felsővezeték nyáron kitágul, ami miatt a vezeték “belógna” a mozdony elé. Ezt akadályozza meg a ráakasztott súly.
