Mérési feladatok
1. Mérjük meg három különböző térfogatú alumínium test tömegét és térfogatát!
Tapasztalat: kétszer, háromszor akkora térfogatú test tömege is kétszer, háromszor akkora. (azonos anyagú testek esetén a tömeg és a térfogat között egyenes arányosság van)
2. Mérjük meg három azonos térfogatú, de különböző anyagú testek tömegét és térfogatát!
Tapasztalat: különböző anyagú, de azonos térfogatú testek tömege különböző. Ennek az az oka, hogy ezen anyagok belső szerkezete nem egyforma.
Videó a mérésekről:
A sűrűség
Ha az első mérésben szereplő alumínium testek tömegét elosztjuk a térfogatával, akkor azt vehetjük észre, hogy hasonló értékeket kapunk. Ezért ezt az értéket az alumínium belső szerkezetét kifejező számnak tekinthetjük, és elnevezték sűrűségnek.
-
-
- Fogalma: a sűrűség megmutatja az egységnyi térfogatú test tömegét.
- Jele: ρ (a görög ABC ró betűje)
- Mértékegységei:
- Jelentése:
2,7 azt jelenti, hogy 1 cm3 térfogatú alumínium tömege 2,7 g
2700 azt jelenti, hogy 1 m3 térfogatú alumínium tömege 2700 kg - Kiszámítása: ρ = (tömeg osztva térfogattal)
A számításoknál gramm és cm3 vagy kg és m3 mértékegységeket kell használni!
-
A nagyobb sűrűségű anyagban a részecskék közelebb vannak egymáshoz, a kisebb sűrűségűben pedig távolabb.
Sűrűségszámítási feladatok
1. Mekkora a sűrűsége annak a 8,1 t tömegű testnek, amelynek a térfogata 3 m3? A kapott eredményt váltsd át a tanult másik mértékegységbe!
m = 8,1 t = 8100 kg
V = 3 m3
ρ = ?
ρ = = 2700 = 2,7
2. Egy 10 dkg tömegű fenyőfa térfogata 200 cm3. Számítsuk ki a sűrűségét!
m = 10 dkg = 100 g
V = 200 cm3
ρ = ?
ρ = = 0,5 = 500
Az NKP oldalán található tananyag, feladatok, adatok ide kattintva nyitható meg.