Olvadás-fagyás

Ismétlés:

A testek részecskékből állnak.
A részecskék folyamatosan mozognak.
A szilárd halmazállapotú test részecskéi helyhez kötve rezegnek, a folyadékoké elgördülnek egymáson.
A részecskék mozgásának sebessége függ a hőmérséklettől.  Melegítéskor gyorsabban, hűtéskor lassabban mozognak.

Animáció:

Az “Állapotok” módot kell kiválasztani. Az edény fölött található hőmérőt állítsuk át, hogy °C-ban mérjen, majd az edény alatt lévő kart a “Fűt” vagy a “Hűt” irányba mozgatva megfigyelhetjük, hogy részecskék mozgása hogyan változik meg.
Kezdeti halmazállapotnak a “Szilárd”-at kell kiválasztani, és anyagnak a vizet.

Fogalmak:

• • • Olvadásnk azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test szilárd halmazállapotból folyékonnyá válik.
    • Olvadáspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a szilárd anyag folyékonnyá válik.
    • Fagyásnak azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test folyékony halmazállapotból szilárddá válik.
    • Fagyáspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a folyékony anyag szilárddá válik. (azonos anyag esetében az olvadáspont és a fagyáspont megegyezik)
    • Az olvadáshő megmutatja, hogy mennyi energia kell ahhoz, hogy 1 kg szilárd anyag megolvadjon. Jele: L_o, mértékegysége vagy .
    • A fagyáshő megmutatja, hogy mennyi energia szabadul fel, miközben 1 kg folyékony anyag megfagy.  Jele: L_o, mértékegysége vagy . (Azonos anyagok esetében az olvadáshő és a fagyáshő értéke egyenlő)

Az olvadás folyamata

Olvadás közben a test belső energiája folyamatosan nő, hiszen melegítjük. A hőmérsékletének változását az alábbi grafikon mutatja meg. Az egyes szakaszokkal kapcsolatos ismeretek a grafikon mellet találhatók. (a kép egy új lapon nyílik meg)

A fagyás folyamata ezzel ellentétes irányú, mivel ekkor hűteni kell a testet.