A tanult fogalmak:
-
-
- pálya: az a vonal, amelyen a test végighaladhat
- út: a pálya azon része, amelyen a test végighalad
- elmozdulás: az út kezdő és végpontja közötti távolság
- egyenletes mozgás: a test egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg
- sebesség: megmutatja az egységnyi idő alatt megtett utat
- pillanatnyi sebesség: azt a sebességet értjük pillanatnyi sebesség alatt, amellyel a test egyenletesen haladna tovább, ha megszűnne a sebességváltozást okozó hatás
- átlagsebesség: A test által megtett összes út, és a megtételhez szükséges összes idő hányadosa
- egyenletesen változó mozgás: ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik, akkor a mozgását egyenletesen változónak nevezzük
- gyorsulás: megmutatja, hogy 1 másodperc alatt mennyivel nő az egyenletesen változó mozgást végző test sebessége
- tehetetlenség: a testek azon tulajdonsága, hogy mozgásukat csak egy külső hatás képes megváltoztatni
- tömeg: az a mennyiség, amivel a testek tehetetlenségét mérjük.
- sűrűség: megmutatja az egységnyi térfogatú test tömegét
- erőhatás: mozgásállapot-változást okozó hatás
- erő: az a mennyiség, ami megadja egy erőhatás nagyságát és irányát
- támadáspont: az a pont, ahol ez erő éri a testet
- hatásvonal: a támadásponton átmenő, és az erő irányába eső egyenes
- súlyerő: az az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést
- lendület: egy test tömegének és sebességének szorzatával meghatározott fizikai mennyiség
- energia: azt a mennyiséget, ami megadja a testek változtatóképességét, energiának nevezzük
- munkavégzés: ha egy test erő hatására elmozdul, akkor munkavégzésről beszélünk
- munka: a munkavégzés során bekövetkező energiaváltozást munkának nevezzük
- teljesítmény: megmutatja az egységnyi idő alatt bekövetkező energiaváltozás nagyságát
- erőkar: az erő hatásvonalának tengelytől mért távolságát erőkarnak nevezzük
- nyomott felület: az egymáshoz nyomódó testek érintkezési felülete
- nyomóerő: a nyomott felületre merőleges erő
- nyomás: megmutatja az egységnyi felületre jutó nyomóerő nagyságát
- hidrosztatikai nyomás: a folyadék súlyából származó nyomás
- közlekedőedény: azokat a felül nyitott edényeket, melyek szárai alul úgy vannak összekötve, hogy a folyadék szabadon áramolhasson egyik ágból a másikba, közlekedőedénynek nevezzük
- hajszálcső: kis belső átmérőjű cső
- légnyomás: a levegő súlyából származó nyomás
- felhajtóerő: a folyadékokba vagy gázokba merülő testre alulról felfelé irányuló erő hat
- hőtágulás: hőmérséklet-változás hatására a testek térfogata változik
- hőáramlás: a folyékony vagy légnemű anyagok nagyobb hőmérsékletű és kisebb sűrűségű részecskéi felfelé áramlanak, és a helyükre hidegebb, de nagyobb sűrűségű részecskék érkeznek
- hővezetés: a szilárd anyag részecskéi a nagyobb hőmérséklet miatt gyorsabban rezegnek, és ez az állapot terjed át a szomszédos részecskékre
- Olvadásnk azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test szilárd halmazállapotból folyékonnyá válik.
- Olvadáspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a szilárd anyag folyékonnyá válik.
- Fagyásnak azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test folyékony halmazállapotból szilárddá válik.
- Fagyáspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a folyékony anyag szilárddá válik. (azonos anyag esetében az olvadáspont és a fagyáspont megegyezik)
- Az olvadáshő megmutatja, hogy mennyi energia kell ahhoz, hogy 1 kg szilárd anyag megolvadjon.
- A fagyáshő megmutatja, hogy mennyi energia szabadul fel, miközben 1 kg folyékony anyag megfagy.
- Forrásnk azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test folyékony halmazállapotból légneművé válik.
- Forráspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a folyékony anyag légneművé válik.
- Lecsapódásnak azt a halmazállapot-változást nevezzük, amikor a test légnemű halmazállapotból folyékonnyá válik.
- A forráshő megmutatja, hogy mennyi energia kell ahhoz, hogy 1 kg folyékony anyag elforrjon.
- A párolgás egy olyan halmazállapot-változás, mely során a folyékony halmazállapotú anyag légneművé válik.
- elektromos töltés: Az a mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testben mennyivel több vagy kevesebb az elektronok száma, mint a protonok száma
- elektromos áram: elektromos töltéssel rendelkező részecskék egyirányú, rendezett mozgása
- áramforrás: az az eszköz, ami az elektrontöbbletet (így az elektronok áramlását) folyamatosan biztosítani tudja
- fogyasztó: olyan eszköz, melyen az elektromos áram áthaladásakor számunkra kedvező változás történik
- áramerősség: megmutatja, hogy a vezető keresztmetszetén mennyi elektromos töltés halad át egy másodperc alatt
- elektromos feszültség: megmutatja, hogy mennyi munkát végez az elektromos mező, miközben 1 C töltést áramoltat az áramkör egyik pontjából a másikba
- elektromos ellenállás: a fogyasztók azon tulajdonsága, hogy anyaguk részecskéi akadályozzák az elektronok áramlását
- soros kapcsolás: ha két, vagy több fogyasztót egymás után, elágazás nélkül kapcsolunk egy áramkörbe, akkor soros kapcsolást hozunk létre.
- eredő ellenállás: ha több fogyasztót egyetlen fogyasztóval helyettesítünk oly módon, hogy az áramkör áramerőssége nem változik, akkor ezt a fogyasztót eredő ellenállásnak nevezzük.
- párhuzamos kapcsolás: ha két vagy több fogyasztó kivezetéseit egy-egy pontba, a csomópontba kötjük, akkor párhuzamos kapcsolást hozunk létre
-